A farsangot lezáró és a húsvétig tartó böjti időszakot megnyitó jeles nap, a torkos csütörtök idén február 27-ére esik. A népszokás szerint ekkor fogyasztották el a farsangról maradt ételeket. Az elmúlt években különleges ajánlatokkal várták ezen a napon vendégeiket a hazai vendéglátóhelyek, amelyek 2019-ben közel 1500 milliárd forint árbevételt értek el. A forgalom volumene egy év alatt 6,9%-kal nőtt, amit elsősorban a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalombővülése okozott.

2020 szökőév, 366 napból áll. A csillagászati év és a naptári év hossza különbözik, ezért utóbbit négyévente egy nappal ki kell egészíteni. A szökőnapot már Julius Ceasar is beiktatta február 23. után a római naptári év végére. XIII. Gergely pápa naptárreformja nyomán 1582-től alakult ki a ma is alkalmazott módszer: minden 4-gyel osztható év szökőév, de a 100-as végződésű évszámok közül csak minden 400-zal osztható az. Infografikánkon a 2016-os szökőnap néhány történése szerepel.

2018 I. negyedévében az alkalmazottak 3,7%-a dolgozott távmunkában. Az internetet igénylő távmunka döntően a szellemi foglalkozásúakat érinti, és elsősorban a nagyvárosokban élő, magasabb végzettségű alkalmazottak élnek vele. A távmunkások egyharmada távmunkaviszonyban, kétharmada „home office” keretében dolgozik. A távmunka lehetősége bizonyos szempontból a munkáltatói bizalom megnyilvánulása, és akik élnek vele, összességében pozitívan értékelik az otthonról történő munkavégzést.

A májusi csapadék jótékony hatást gyakorolt a kalászos gabonafélék terméseredményére, a nyár közepi aszály azonban kedvezőtlenül befolyásolta a legtöbb őszi betakarítású szántóföldi kultúra hozamát. A főbb zöldségfélékből az előző évinél kevesebb termett. Az alma és a meggy mennyisége nagymértékben csökkent a szélsőséges időjárási hatások és az előző évi kimagasló termés bázishatása miatt. Hazánk továbbra is a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.

A magyar gazdaság több éve tartó konjunktúrája 2019-ben folytatódott. A GDP volumene 4,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdaság több szegmensét kedvező irányú folyamat jellemezte, így hozzájárultak a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság és mérséklődött a munkanélküliség. A termék-külkereskedelemben viszont az egy évvel korábbinál kisebb többlet keletkezett.

A Központi Statisztikai Hivatal 2020 júniusában teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre Agrárcenzus, 2020 elnevezéssel. A feladat elvégzésére az ország valamennyi településére összeírókat keresünk, akik tableteken végzik majd munkájukat. A toborzás 2020. március végéig tart. Várjuk jelentkezését!

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012 óta nő, 2019-ben elérte a 2789 milliárd forintot. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 36%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi termelési volumene kisebb, utóbbié nagyobb volt az előző évinél. A bruttó hozzáadott érték 3,0%-kal nőtt. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább zsugorodott. A magyar mezőgazdaság 2019-ben az előző évihez hasonlóan az Európai Unió agrárkibocsátásának megközelítőleg 2,0%-át adta.

A Statisztikai Szemle c. folyóiratunk 2020. februári számában az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzéséről, a magyarországi gazdasági és szabályozási környezet változásainak áfaelkerülésre gyakorolt hatásáról, illetve a nyári olimpiai játékok nemzetek közötti éremmegoszlásának statisztikai modelljéről közlünk tanulmányokat. Könyvszemle rovatunkban egy ritkaföldfémekről szóló kiadványt mutatunk be, és a SAGE Kiadó statisztikai köteteiből válogatunk.